A Minecraftban több mint 50 biom vár felfedezésre, így rendkívül változatos tájakat járhatsz be. A száraz sivatagoktól a havas hegycsúcsokig alig találsz két teljesen egyforma vidéket. A biomok a világban elszórva jelennek meg, hol sűrűbben, hol ritkábban. De mi dönti el valójában, hogy hol melyik biom generálódik? A háttérben egy izgalmas algoritmus működik, amely különböző kategóriákba próbálja sorolni a biomokat. A cél egy minél reálisabb, logikusan felépített világ létrehozása. Az ilyen háttértudás talán nem segít közvetlenül a játékmenetben, mégis megmutatja, hogyan épül fel a Minecraft világa. Ráadásul lehet, hogy így egyes biomokat külső eszközök nélkül is könnyebben megtalálsz.
A Minecraft biomjainak változása: a világgenerálás története
A Minecraft évek során többféle világgenerátort kapott, amelyek eltérően rendezték el a biomokat. Az Alpha 1.1.2-ig például egyáltalán nem voltak biomok. Ezek csak a rákövetkező verzióval, a Halloween Update-tel érkeztek. Ekkor egy nagyon egyszerű minta szerint, hőmérséklet és páratartalom alapján sorolták be a biomokat.
A hivatalos megjelenéssel újabb biomok érkeztek, és a generátor is változott. Az 1.6-os verzióig a biomok meglehetősen véletlenszerűen helyezkedtek el, így akár egy forró, száraz sivatag mellé is generálódhatott egy hideg, nedves biom, például a tajga. Az 1.7-től és a számos új biomtól kezdve ezt módosították, de nem mindig volt igazán logikus. A mai megoldás, a megfelelő paraméterekkel, az 1.18-as verziótól van a játékban.
A biomok ismerete a játékban is fontos, hiszen egyes tárgyak, blokkok és mobok kizárólagosak. Különösen egy új világ kezdetén szeretnél tökéletes startot, és nem feltétlenül messzire utazni. Ha pedig nem egyedül játszanál, nálunk akár kedvező árú Minecraft szervert is bérelhetsz. Ismerkedj meg a Minecraft biomgenerátorával, hogy térkép nélkül is új tájakat találj.
Világgenerálás a Minecraft 1.18-ban: így kapnak helyet a biomok
A biomok meghatározását a Caves & Cliffs és az 1.18-as verzió gyökeresen átalakította, hogy minden természetesebb és logikusabb legyen. Hat érték dönti el, hol melyik biom generálódik. Ezek egy sablonként fedik le a térképet, miközben a seed alapján jönnek létre, és zajtérképre emlékeztetnek. A mélység az egyik olyan érték, amelyet függőlegesen mérünk.
Ezeket az értékeket egyébként a Java-változat F3-menüjében, a NoiseRouter pont alatt tudod megnézni. A téma technikailag elég összetett lehet, de segít jobban megérteni a Minecraft világait. Miért találhatók a gombaszigetek például csak a tengeren? És miért nem érnek össze az új őszi erdők más erdőkkel? Pont ezekre adnak választ ezek a paraméterek.
Hőmérséklet a Minecraft biomjaiban: T0-tól T4-ig
Az első két érték emlékeztet a béta idejének világelosztására. Először a világ hőmérséklete kerül meghatározásra, öt különböző szinten T0-tól T4-ig. Itt nem konkrét hőfokokról van szó; inkább arról, hogy például a sivatagok ne a tajgák mellé kerüljenek.
A hőmérséklet a következők közül az egyik legpontosabban kötött érték. Ez azt jelenti, hogy minden biom csak egy szintet vehet fel. Minél alacsonyabb az érték, annál hidegebb a biom. A tajga, a havas hegycsúcsok és a kopár, szélfútta dombok mind 0 és 1 közé esnek. Ezt követik a legtöbb erdő és magasföld, 1 és 3 között. A szavannák, a dzsungelek és néhány erdő a 3-as régióban találhatók. A sivatagok és a badlands a 4-es szinthez tartoznak.
Páratartalom a Minecraft biomjaiban és a növényzet
A páratartalom a második érték a béta-kori felosztásból. Ez gyakran a növényzettel egyenértékű, és meghatározza, mennyi minden nőhet az adott biomban. Itt is öt szint van, 0-tól 4-ig. Ezúttal a biomok szélesebb tartományt vehetnek fel. Általánosságban minél magasabb a páratartalom egy régióban, annál dúsabb lehet a növényzet. Ez nem mindig egyezik pontosan a valósággal, de betölti a szerepét. Például a szavannák inkább szárazak, a normál erdők kellemesek, a dzsungelek pedig nedvesek.
Kontinentalitás a Minecraftban: távolság az óceánoktól
A kontinentalitás nagyon érdekes érték: azt határozza meg, milyen messze van egy biom az óceántól. Itt hét szint van, amelyek közül az egyiket kizárólag a gombaszigetek foglalják el. Ennek köszönhető, hogy csak tengerekkel körülvéve generálódhatnak. A három alacsonyabb szint a mélytengerekre, óceánokra és partokra vonatkozik. Az utolsó három szint a parti biomoktól egészen azokig a biomokig terjed, amelyeknek mindig szárazföld veszi körül őket.
Ez az érték néhány barlangbiommal is összefügg, amelyek távolabb az óceánoktól jönnek létre. A cseppkőbarlangok főleg a szárazföld belsejében találhatók, míg a dús növényzetű barlangok közelebb a partokhoz is generálódhatnak.
Erózió a Minecraftban: terep és magassági formák
Az erózió sokkal könnyebben érthető. Az érték 0-tól 6-ig terjed, ahol a 0 nagyon dombos, szabdalt terepet jelöl, a 6 pedig inkább sík vidékeket. Itt is több zónát vehetnek fel a biomok. A hegységek inkább a 0 környékére esnek. Ezzel szemben a mocsarak, a partok, valamint a erodált vagy szélfútta biomok erősebben lepusztultak.
Különcség a Minecraftban: variánsok és extrémek
A különcség, angolul Weirdness, talán a legérdekesebb és legnehezebben elmagyarázható érték. Egyrészt meghatározza, hogy egy biomból variáns generálódik-e, például bambuszdzsungel vagy ritkás dzsungel a normál dzsungel helyett. Másrészt a terep szélsőséges magasságait és mélységeit is befolyásolja. A középérték inkább mélyedéseket hoz létre, míg a magasabb és alacsonyabb szélső értékek magaslatokat eredményeznek. A folyók és völgyek például mindig a közép tartományban alakulnak ki. A szélsőséges hegycsúcsok ettől távolabb jönnek létre.
Mélység a Minecraftban: barlangbiomok és számítás
Az utolsó érték a barlangbiomokat határozza meg. Ez az egyetlen paraméter, amelyet függőlegesen mérünk, ezért nincs közvetlen zajtérképe. A cseppkőbarlangok és a dús növényzetű barlangok ugyanabban a mélységi sávban jelennek meg, de sorrendjük a kontinentalitástól és a páratartalomtól függ. A kénbarlangok szintén ugyanezen a sávon belül találhatók, de az erózió és a különcség tovább szűkíti a megjelenésüket. Legalul csak a Deep Dark jöhet létre, alacsony erózióval, ezért kizárólag hegységek alatt.
Összegzés: logikus biomgenerálás a Minecraftban
A Minecraft világai mögött izgalmas mechanikák állnak, amelyeket a legtöbb játékos észre sem vesz. Míg a biomok eloszlása sokáig inkább véletlenszerű volt, az 1.18-as verzióval logikus rendszert vezettek be. Így például a hideg és forró biomok már nem generálódhatnak közvetlenül egymás mellett. A hegyek és völgyek is ehhez igazodva alakultak, hogy a terep természetesebbnek hasson. Összességében ez segít a világot hihetőbbé, valamivel természetesebbé tenni, ugyanakkor azt is eredményezi, hogy egyes biomok gyakoribbak, mint mások.
